50 research outputs found
What Mathematicians’ Claims Mean: In Defense of Hermeneutic Fictionalism
Hermeneutic fictionalism about mathematics maintains that mathematics is not committed to the existence of abstract objects such as numbers. Mathematical sentences are true, but they should not be construed literally. Numbers are just fictions in terms of which we can conveniently describe things which exist. The paper defends Stephen Yablo’s hermeneutic fictionalism against an objection proposed by John Burgess and Gideon Rosen. The objection, directed against all forms of nominalism, goes as follows. Nominalism can take either a hermeneutic form and claim that mathematics, when rightly understood, is not committed to the existence of abstract objects, or a revolutionary form and claim that mathematics is to be understood literally but is false. The hermeneutic version is said to be untenable because there is no philosophically unbiased linguistic argument to show that mathematics should not be understood literally. Against this I argue that it is wrong to demand that hermeneutic fictionalism should be established solely on the basis of linguistic evidence. In addition, there are reasons to think that hermeneutic fictionalism cannot even be defeated by linguistic arguments alone
Grounding Concepts: the Problem of Composition
In a recent book C.S. Jenkins proposes a theory of arithmetical knowledge which reconciles realism about arithmetic with the a priori character of our knowledge of it. Her basic idea is that arithmetical concepts are grounded in experience and it is through experience that they are connected to reality. I argue that the account fails because Jenkins’s central concept, the concept for grounding, is inadequate. Grounding as she defines it does not suffice for realism, and by revising the definition we would abandon the idea that grounding is experiential. Her account falls prey to a problem of which Locke, whom she regards as a source of inspiration, was aware and which he avoided by choosing anti-realism about mathematics
FilozĂłfiai intuĂciĂłk Ă©s az experimentalista kihĂvás
Az analitikus filozĂłfiában bevett mĂłdszer a kĂĽlönfĂ©le elkĂ©pzelĂ©sek, kĂĽlönösen a fogalomelemzĂ©sek ellenĹ‘rzĂ©sĂ©re, hogy az elkĂ©pzelĂ©seknek egyes fiktĂv esetekre vonatkozĂł ĂtĂ©leteit összevetjĂĽk az ezekre az esetekre vonatkozĂł intuitĂv ĂtĂ©lete-inkkel. Ha az elkĂ©pzelĂ©s összhangban van ezekkel a „filozĂłfiai intuĂciĂłkkal”, az mellette szĂłl, ha nincs, az ellene. Az elmĂşlt tĂz Ă©vben ez a mĂłdszer komoly kihĂvással szembesĂĽlt a „kĂsĂ©rleti filozĂłfusok” rĂ©szĂ©rĹ‘l, akik kĂ©rdĹ‘Ăves vizsgálatokat vĂ©geznek arrĂłl, hogy a filozĂłfusok által hivatkozott esetekrĹ‘l a szakmán kĂvĂĽliek tĂ©nylegesen hogyan is ĂtĂ©lnek. KĂĽlönbsĂ©get fogok tenni a kihĂvás kĂ©t változata között. Az elsĹ‘ szerint az eredmĂ©nyek az intuĂciĂłk megbĂzhatatlanságát mutatják. A második szerint azt tanĂşsĂtják, hogy az effĂ©le intuĂciĂłk kulturálisan meghatározottak, s ennĂ©lfogva alkalmatlanok a ismeretelmĂ©leti normáink igazolására. Amellett fogok Ă©rvelni, hogy az elsĹ‘ változat, bár potenciálisan veszĂ©lyes, jelenleg nem tűnik annak, a második változat pedig tĂ©ves
Logikai konvencionalizmus
A tanulmány a logikai konvencionalizmus vĂ©delmĂ©t kĂnálja. ElĹ‘ször megmutatja, hogy a konvencionalizmus lĂ©nyege megĹ‘rizhetĹ‘ anĂ©lkĂĽl, hogy elköteleznĂ©nk magunkat amellett, hogy a logika tökĂ©letesen fĂĽggetlen a nem-nyelvi tĂ©nyektĹ‘l; ez Ă©rvĂ©nytelenĂti a konvencionalizmus bizonyos standard bĂrálatait. Majd azon az alapon Ă©rvel a konvencionalizmus mellett, hogy csak ez ad magyarázatot a logika kĂ©t vonására, az a prioritásra Ă©s a választhatĂłságra. ElĹ‘ször adottnak veszi, hogy a logika mĂłdszere a reflektĂv egyensĂşly, s ennek alapján Ă©rvel a választhatĂłság mellett, vagyis amellett, hogy sem a valĂłság termĂ©szete, sem a logikai elmĂ©let kiválasztására szolgálĂł kritĂ©riumok sem tĂĽntetnek ki egyetlen meghatározott logikát. Másodszor a logika Quine által javasolt empirikus igazolását vizsgálja meg, s arra a konklĂşziĂłra jut, hogy Quine Ă©rvelĂ©se nem támasztja alá, sem azt, hogy a logika empirikus, sem azt, hogy egyetlen helyes logika van